A stressz és az agressziós szint változásai a pandémia időszaka alatt a halmozottan hátrányos helyzetű abaúji területen RUCSKA Andrea, LAKATOS Csilla Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar rucska.andrea@uni-miskolc.hu, lakatos.csilla@uni-miskolc.hu A pandémia elhúzódó időszaka nagy terhet rótt a társadalomra, hatása a lakosság mentális állapotában, a magatartásban, a kommunikációban manifesztálódott. A stresszre adott természetes válasz a félelem, szorongás. Amennyiben nincs a helyzet kezeléséhez szükséges megküzdési stratégiánk, kommunikációs, konfliktuskezelési készletünk, a frusztráció könnyen agresszióba fordul át. Kutatási célunk a hosszú ideig elhúzódó járványidőszakban tapasztalt bizonytalanság, félelem hatásának felmérése egy hátrányos helyzetű régió felnőtt lakossága körében a stressz és az agressziós magatartás vizsgálatával. Adatfelvételünket a járvány második, harmadik és negyedik hullámának tetőzésén bonyolítottuk le. Az online adatfelvételhez az Észlelt Stressz Kérdőív 14 tételes magyar változatát (PSS-14) és a Buss Perry agresszió kérdőívet használtuk háttérváltozók kiegészítésével. A kutatás nem reprezentatív, viszont informatív. Eredmények: az adatfelvétel során mindhárom hullámban 500 feletti kitöltést értünk el. A járvány második hullámában a válaszadók átlagéletkora 39,4±13,1 év volt, többségük (44,7%) nagyvárosban, 28,8%-uk kisvárosban, 26,1%-uk faluban élt. A harmadik hullám adatfelvételében a résztvevők átlagéletkora 34,7±13,05 év volt, a lakóhely eloszlása hasonló, mint a második hullámban. A negyedik hullámban az átlagéletkor 35,4±13,4 év volt, a lakóhelyi eloszlás minimálisan változott az előzőkhez képest. A stresszindex a negyedik hullámban volt a legmagasabb (19,84), a legalacsonyabb a harmadik hullám esetében (17,67). A férfiak stresszindexe mindhárom adatfelvételkor magasabb értéket mutatott a nőkénél. A stresszt vizsgálva a lakóhely viszonylatában nincs szignifikáns különbség (p2,3,4>0,2), a település nagysága viszont tendenciaszintű összefüggést mutat a lakók stressz-szintjével oly módon, hogy kisebb településeken élők stressz indexe alacsonyabb a nagyobb településeken élőknél. Az összesített agressziós szint a harmadik hullámban volt a legerősebb (64,3), de nem érte el a küszöbértéket. A verbális agresszió (12,5) mindhárom hullámban meghaladta a küszöbértéket. A második és a harmadik hullámban közepes erősségű, negatív korrelációt tapasztaltaltunk (r=-0,3), A negyedik hullámban gyenge korreláció mutatkozott a stressz és az agresszió között (r=0,2).