ArticlePDF Available

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban

January 2019

January 2019
59(3):273-299

DOI:10.15196/TS590302

Authors:

Molnár Petronella

Budapest Business School

Content uploaded by Molnár Petronella

Content may be subject to copyright.

Közzététel: 2019. május 31.

A tanulmány címe:

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban

Szerzők:

Molnár Petronella Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Közpénzügyi Kutatóintézet, Szent István

Egyetem, Gazdálkodás és Szervezés-tudományok Doktori Iskola

E-mail: molnarpetronella92@gmail.com

https://doi.org/10.15196/TS590302

Az alábbi feltételek érvényesek minden, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)

Területi Statisztika c. folyóiratában (a továbbiakban: Folyóirat) megjelenő tanulmányra.

Felhasználó a tanulmány, vagy annak részei felhasználásával egyidejűleg tudomásul veszi a jelen

dokumentumban foglalt felhasználási feltételeket, és azokat magára nézve kötelezőnek fogadja

el. Tudomásul veszi, hogy a jelen feltételek megszegéséből eredő valamennyi kárért felelősséggel

tartozik.

1) A jogszabályi tartalom kivételével a tanulmányok a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI.

törvény (Szjt.) szerint szerzői műnek minősülnek. A szerzői jog jogosultja a KSH.

2) A KSH földrajzi és időbeli korlátozás nélküli, nem kizárólagos, nem átadható,

térítésmentes felhasználási jogot biztosít a Felhasználó részére a tanulmány vonatkozásában.

3) A felhasználási jog keretében a Felhasználó jogosult a tanulmány:

a) oktatási és kutatási célú felhasználására (nyilvánosságra hozatalára és továbbítására a

4. pontban foglalt kivétellel) a Folyóirat és a szerző(k) feltüntetésével;

b) tartalmáról összefoglaló készítésére az írott és az elektronikus médiában a Folyóirat

és a szerző(k) feltüntetésével;

c) részletének idézésére – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az

eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző(k) megnevezésével.

4) A Felhasználó nem jogosult a tanulmány továbbértékesítésére, haszonszerzési célú

felhasználására. Ez a korlátozás nem érinti a tanulmány felhasználásával előállított, de az

Szjt. szerint önálló szerzői műnek minősülő mű ilyen célú felhasználását.

5) A tanulmány átdolgozása, újra publikálása tilos.

6) A 3. a)–c.) pontban foglaltak alapján a Folyóiratot és a szerző(ke)t az alábbiak szerint kell

feltüntetni:

„Forrás: Területi Statisztika c. folyóirat 59. évfolyam 3. számában megjelent, Molnár Petronella által írt Az

önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban c. tanulmány”

7) A Folyóiratban megjelenő tanulmányok kutatói véleményeket tükröznek, amelyek nem

esnek szükségképpen egybe a KSH, vagy a szerzők által képviselt intézmények hivatalos

álláspontjával.



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

Az önkormányzati vállalatok működőképessége

megyei összehasonlításban

Operability of corporations owned by local government

in Hungary in county comparison

Molnár Petronella

Nemzeti Közszolgálati

Egyetem,

Közpénzügyi Kutatóintézet,

Szent István Egyetem,

Gazdálkodás és Szervezés-

tudományok Doktori Iskola

E-mail:

molnarpetronella92@gmail.com

Kulcsszavak:

közfeladatot ellátó vállalatok,

likviditási ráta,

tőkeerősségi mutató,

csőd-előrejelzési modellek

tanulmány önkormányzati tula

donban lévő

gazdasági társaságokat vizsgált meg likviditási és

tőkeerősségi mutatószámok, valamint csőd-

előre

elzési modellek segítségével 2014 és 2017

között. A szerző az Altman-, a Springate-, a

Zmijewski-, valamint a brazil és a kanadai válla-

latokra kifejlesztett modelleket alkalmazta. Az

elvégzett vizsgálatok igen eltérő eredményt hoz-

tak, azonban a statisztikai próba alátámasztotta,

hogy a különböző megyékben működő vállala-

tok vagyoni és pénzügyi helyzete között nem

mutatható ki szignifikáns különbség. A kutatás

rávilágított arra, hogy teljesítőképesség szem-

pont

ából a budapesti önkormányzati vállalato

kiemelkednek a 19 megye vállalatai közül.



Keywords:

public utility corporations,

liquidity ratio,

equity ratio,

bankru

forecastin

models

The study examined companies owned by loca

government through indicators and bankruptc

forecasting models between 2014 and 2017. The

examined indicators were liquidity ratios and capi-

tal strength indicators, and the bankruptcy fore-

casting models: Altman, Springate, Zmijewski, and

models developed for Brazilian and Canadian

companies. The analysis showed very differen

results, but the statistical test argued that there was

no significant difference between the liquidity and

capital structure of corporations operating in dif-

ferent counties. The research showed corpora-

tions in Budapest performed better than other 19

count

cor

orations.

Beküldve: 2018. december 3.

Elfogadva: 2019. február 28.

274 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

Bevezetés

A gazdasági világválság hatására nemcsak a piaci alapokon működő, hanem a közfel-

adatot ellátó vállalatoknál is jelentősen felértékelődött a vállalkozás folytatásához szám-

viteli alapelv teljesülése, azaz, hogy a vállalat a jövőben is folytatni tudja a működését. A

csőd-előrejelzési modellek, a vállalatok beszámolóiból képzett mutatók alkalmasak a

működési problémák, a fizetési nehézségek jelzésére vagy akár előrejelzésére is.

Szakirodalmi háttér

Az önkormányzati alrendszer adóssága az 1990-es évektől folyamatosan növekedett,

amely decentralizált hiány kialakulásához vezetett az államháztartás egészében

(Lentner 2016). 2006-tól kezdődően azonban akkora mértékben növekedett az ön-

kormányzati adósságállomány, – melyet az Állami Számvevőszék (2012) vizsgálatai

is alátámasztottak – hogy a Kormány megoldásként az önkormányzatok adósságá-

nak átvállalását látta, ezáltal 2011 és 2014 között végbement az önkormányzati adós-

ságkonszolidáció folyamata (Hegedűs–Novoszáth 2018). Elmondható, hogy az el-

múlt évek politikai döntései jelentősen befolyásolták a hazai települések életét, az

önkormányzatok működését (Fekete 2018). A közszolgáltatások nyújtása, illetve

megszervezése számos átalakuláson ment át, s az új közmenedzsment szemlélet a

költséghatékony, magasabb ellátási minőséget helyezte a középpontba (Lux 2015).

Az önkormányzatok feladata a közszolgáltatások biztosítása, így a közfeladatok

elvégzését, a közszolgáltatások nyújtását a tulajdonukban lévő vállalatokra bízhatják.

Az önkormányzati vállalatok a közfeladataik ellátása során közpénzekkel gazdálkod-

nak, a tulajdonosi önkormányzat vagyonát használják fel működésükhöz (Gasparics

et al. 2015). A közfeladatok ellátása az önkormányzati vagyonból történik, melynek

legfőbb bevétele a helyi adóbevétel (Gróf 2016). Nagy-Molnár és Lendvay (2018)

kutatásuk során egy olyan módszert fogalmaztak meg, mellyel az önkormányzatok

gazdálkodása hatékonyabban kivitelezhető, ahol az erőforrás-felhasználás eredmé-

nyesen működik. A közfeladatot ellátó vállalatok tevékenysége elengedhetetlen a

társadalom számára, működésük, az általuk nyújtott közszolgáltatások meghatároz-

zák az adott településen élők életminőségét, éppen ezért kiemelten fontos, hogy

mindenkor szem előtt tartsák a vállalkozásfolytatás számviteli alapelvének teljesülé-

sét (Hegedűs 2016a, Zéman et al. 2018, Lentner 2013). Az önkormányzati cégeknek

biztosítaniuk kell a folyamatos, rentábilis működést, a költséghatékony gazdálkodást,

azaz tevékenységük során nem termelhetnek veszteséget (Hegedűs 2016b, Hegedűs–

Zéman 2016, Zéman–Tóth 2015). Czakó és szerzőtársai (2014) tanulmányukban a

közüzemi szolgáltatások hatékony, méretgazdaságos ellátását vizsgálták. A jól kiala-

kított kontrolling rendszer segítségével biztosítható a hatékony vagyongazdálkodás

(Zéman 2017). Ahhoz, hogy a vállalatok megfelelő szinten tudják tartani működő-

képességüket, elengedhetetlen a folyamatos vállalatértékelés, vagyoni, pénzügyi és

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 275



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

jövedelmi helyzetük értékelése, elemzése, illetve csőd-előrejelzési modellek alkalma-

zása (Béhm et al. 2016, Virág 2004). Ha egy önkormányzati tulajdonú gazdasági

társaságnál a jövőben nem teljesül a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve,

azaz a vállalat beszünteti gazdasági tevékenységét, az súlyos társadalmi érdekeket

sérthet (Lentner 2014).

Anyag és módszer

A kutatás fókuszpontjában a magyarországi önkormányzati vállalatok álltak.

2017-ben 1685 önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működött Magyarorszá-

gon. A vizsgálat során e vállalatok 2014 és 2017 közötti tőkeerősségi és likviditási

mutatóit elemeztem. A kutatás továbbá kitért arra is, hogy az amerikai vállalatokra

fejlesztett modellek szerint a magyarországi önkormányzati vállalatok mekkora há-

nyada került a túlélő kategóriába, azaz hány százalékuknál nem állt fenn csődveszé-

lyes állapot. A vizsgálathoz alkalmazott modellek: Altman-, Springate-, Zmijewski-

modell, valamint a brazil és a kanadai vállalatokra kifejlesztett modell (1. táblázat).

1. táblázat

A vizsgálat során alkalmazott csőd-előrejelzési modellek

Bankruptcy forecasting models used in the study

Modell Függvény alakja, változók Kritikus értékek

Altman (1968, 2000)

modell

Z=0,717X1+0,847X2+3,107X3+0,42X4+0,998X5

Nettó forgótőke

Összes eszköz

Visszatartott n

ereség

Összes eszköz

EBIT

Összes eszköz

Részvén

ek könyv szerinti érté

Adósság

ettó árbevéte

Összes eszköz

Z<1,81: a vállalkozás

csődveszélyes, 1,81 ≤ Z

≤ 2,99: a vállalkozás a

szürkezónába kerül,

Z>2,99: a vállalat túlélő

Zmijewski (1984)

modell P= -4,3 - 4,5 X1 + 5,7 X2 - 0,004 X3

rbevétel

Összes eszköz

Kötelezettségek

Összes eszköz

Rövid lejáratú kötelezettségek

Forgóeszközök

P<0,5: vállalatnál nem

állnak fent fizetési ne-

hézségek;

P>0,5: magas a csőd-

kockázat

( A tábla folytatása a következő oldalon.)

276 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Modell Függvény alakja, változók Kritikus értékek

Altman – Lavallee

(1980, 1981) –

kanadai modell

Z = -1,626 + 0,234X1 - 0,531X2 + 1,002X3 +

0,972X4+ 0,612X5

Árbevétel

Összes eszköz

Kötelezettségek

Összes eszköz

For

óeszközö

Rövid lejáratú kötelezettségek

dózott eredmény

Kötelezettségek

X5= Saját tőke növekedési üteme – Eszközök

növekedési üteme

Z<0: csődveszélyes

állapot

Springate (1978)

modell

Z = 0,545X1 + 0,791X2 + 0,270X3 + 0,136X4+

0,228,

For

óeszközök–Rövid lejáratú köte

ezettségek

Összes eszköz

dózás előtti eredmény+F

zetett kama

Összes eszköz

dózás előtti eredmény

Rövid lejáratú kötelezettségek

ettó árbevétel

Összes eszköz

Z<0: csődveszélyes

állapot

Altman et al. (1979)

– brazil modell Z = 1,44X1 + 4,03X2 + 2,25X3 + 0,14X4+ 0,42X5

ettó for

ótő

Összes eszköz

Visszatartott n

ereség

Összes eszköz

EBIT

Összes eszköz

Saját tő

Kötelezettségek

ettó árbevétel

Összes eszköz

Z<0: csődveszélyes

állapot

a) Kamatfizetés és nyereségadó fizetés előtti eredmény (earnings before interests and taxes – EBIT).

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 277



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

Eredmények

A tőkeerősségi mutató 50% felett elfogadható, 70% felett pedig stabil tőkehelyzetet

számszerűsít. A Melléklet 1. táblázata a közfeladatot ellátó cégek 2014–2017. évi a

tőkeerősségi mutatójuk szerinti csoportosítását mutatja. Nagyon gyenge tőkeerőssé-

gű azon vállalat, amelynél a saját tőke aránya 30% alatti.

Ha országos szinten figyeljük meg az önkormányzati vállalatok tőkeerősségi mu-

tatóit, megállapíthatjuk, hogy 2014-ben mindössze 46,0, 2015-ben pedig

48,6%-uknak volt elfogadható vagy stabil a tőkehelyzete. Egy év alatt minimális

mértékben emelkedett az elfogadható és a stabil tőkehelyzettel rendelkező cégek

aránya, azonban így is több mint felüknek gyenge volt a vagyoni helyzete. A negatív

saját tőkével rendelkező, azaz folyamatosan veszteségesen működő vállalatok aránya

közel 10%-ot tett ki. Arányukat a Heves megyei cégek növelték a legnagyobb mér-

tékben, ugyanis 2014-ben az ott tevékenykedő vállalatok 23,5%-ának alakult negatí-

van a tőkéje, s 2015-ben is hasonlóan gyengén teljesítettek a megyei cégek. Negatív

saját tőke szempontjából a Vas megyében működő közfeladatot ellátó cégek

16–17%-os aránya is kiemelkedő.

2016-ban az elfogadható és a stabil vagyoni helyzetű vállalatok együttes aránya

48,9% volt, míg 2017-ben 47,4%-ra mérséklődött. A 2014 és 2017 között azonban

megállapíthatjuk, hogy a negatív tőkével rendelkező gazdálkodók száma csökkent.

A legproblémásabb cégek továbbra is Heves megyében működtek, 2016-ban a nega-

tív tőkéjű vállalkozások aránya 26,7%-ot tett ki, illetve ki kell emelni Jász-Nagykun-

Szolnok megyét is, ahol a gyenge és annál rosszabb vagyoni helyzettel rendelkező

cégek aránya közel 60% volt 2017-ben. Az elvégzett statisztikai próba szerint mind-

össze 2015-ben befolyásolta a megyei elhelyezkedés a vállalatok vagyoni helyzetének

alakulását (2. táblázat). Az önkormányzati vállalatok saját tőkéjének aránya és akö-

zött, hogy mely megyében működnek nem mutatható ki összefüggés 2014, 2016 és

2017-ben.

2. táblázat

A cégek tőkeerősségi mutatóira végzett Khi-négyzet próba eredményei, 2015

The results of the Chi-square test for capital strength indicators of

corporations in 2015

Megnevezés Érték Szabadságfok Szignifikanciaszint

Pearson-féle Khi-négyzet próba 112,783 76 0,004

Valószínűségi hányados 112,397 76 0,004

Lineáris kapcsolat 0,888 1 0,346

Érvényes esetek 1423

278 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

A vagyoni helyzet mellett kiemelten fontos a vállalatok rövid távú fizetőképessé-

gének vizsgálata is. Nagyon gyenge az a vállalat, melynek likviditási mutatója nem éri

el a 0,8-et. A ráta értéke abban az esetben elfogadható, ha 1 fölötti. Meg kell jegyezni

azonban, hogy a túl magas likviditási mutató sem minden esetben kedvező, ugyanis

az a jövedelmezőség visszaeséséhez vezethet. A közfeladatot ellátó vállalatok 2014

és 2017 közötti likviditási mutatóinak alakulását a Melléklet 2. táblázata tartalmazza.

A vizsgált vállalatok 55,3%-ának elfogadható vagy annál jobb volt a pénzügyi

helyzete, s ez az arány 2015-ben 55,6%-ra emelkedett. A nagyon gyenge fizetőképes-

séggel rendelkező cégek aránya 35,4 és 36,9% volt 2014–2015-ben. Likviditás szem-

pontjából több gyengén teljesítő megyét is felsorolhatunk. Baranya megyében ugyan-

is míg 2014-ben a nagyon gyenge és gyenge likviditású cégek együttes aránya 54,4,

addig 2015-ben a nagyon gyenge likviditású vállalatok aránya már önmagában

51,4%-ot tett ki. De fizetési problémákkal rendelkező önkormányzati vállalatok nem

csak Baranya megyében működtek. Több mint 50%-ot tett ki a gyengén és nagyon

gyengén teljesítő (fizetőképesség szempontjából) társaságok aránya Békés, Csongrád,

Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, valamint Somogy me-

gyében. Likviditás szempontjából a budapesti cégek kiemelkedő helyzetben voltak,

ugyanis az ottani vállalatok több mint 70%-ának nem voltak fizetési nehézségei.

2016-ban és 2017-ben minimális mértékben javultak az országos likviditási

mutatók, azonban még mindig 40% feletti a nagyon gyenge és gyenge

fizetőképességű vállalatok aránya. A Baranyai megyei vállalatok 45,5%-ának gyenge,

illetve nagyon gyenge volt a fizetőképessége. A budapesti vállalatok továbbra is jól

teljesítettek fizetőképesség szempontjából, esetükben 2017-ben 74,0%-ot tett ki a

megfelelő pénzügyi helyzetű önkormányzati vállalatok aránya.

Az elvégzett statisztikai próbák (Chi-négyzet próbák) rámutattak arra, hogy a

likviditási mutatók alakulását nem befolyásolta az, hogy a vállalat mely megyékben

működött.

A tanulmányban már kimutattuk a különböző megyékben működő közfeladatot

ellátó gazdasági társaságok tőkeerősség és likviditás szempontjából eltérő jellemzőit.

A 3. táblázat arra ad választ, hogy van-e szignifikáns különbség a különböző

megyékben tevékenykedő cégek likviditási és tőkeerősségi mutatói között.

A 3. táblázat szerint nem mutatható ki szignifikáns különbség a különböző

megyékben tevékenykedő vállalatok likviditási és tőkeerősségi mutatói között. Azaz

az önkormányzati vállalatok működőképességét, gazdálkodását nem befolyásolja a

területi elhelyezkedés. Azonban az 1–2. ábra szerint tőkeerősség szempontjából

vannak gyengén teljesítő megyék.

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 279



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

3. táblázat

A vállalatok likviditási és tőkeerősségi mutatóira készített varianciaelemzés

Analysis of variance for liquidity ratio and capital strength indicators of corporations

Megnevezés

Négyzetes

eltérések

összege

Szabadság-

fok Főátlag F-próba Szigni-

fikanciaszint

Likviditási ráta

2017

Csoportokon belüli 135,593 19 7,136 0,857 0,638

Csoportokon kívüli 12 568,846 1 510 8,324

Összesen 12 704,438 1 529

2016

Csoportokon belüli 123,421 19 6,496 0,819 0,686

Csoportokon kívüli 11 547,237 1 456 7,931

Összesen 11 670,658 1 475

2015

Csoportokon belüli 140,209 19 7,379 0,871 0,62

Csoportokon kívüli 11729 1 385 8,469

Összesen 11 869,209 1 404

2014

Csoportokon belüli 136,661 19 7,193 0,936 0,537

Csoportokon kívüli 10 116,255 1 317 7,681

Összesen 10 252,915 1 336

Tőkeerősség

2017

Csoportokon belüli 22,612 19 1,19 1,497 0,077

Csoportokon kívüli 1 284,207 1 615 0,795

Összesen 1 306,819 1 634

2016

Csoportokon belüli 26,54 19 1,397 1,262 0,199

Csoportokon kívüli 1 744,597 1 576 1,107

Összesen 1 771,137 1 595

2015

Csoportokon belüli 19,04 19 1,002 0,92 0,558

Csoportokon kívüli 1 630,531 1 497 1,089

Összesen 1 649,572 1 516

2014

Csoportokon belüli 19,277 19 1,015 1,272 0,192

Csoportokon kívüli 1 117,642 1 401 0,798

Összesen 1 136,92 1 420

280 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

1. ábra

A vállalatok tőkeerősségi mutatói átlagainak alakulása

Averages of capital strength indicators of corporations between 2014 and 2017

–20 0 20 40 60

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Hajdú-Bihar

Győr-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

Bács-Kiskun

Baranya

Budapest

2014 2015 2016 2017



A vállalatok „egyéni” vizsgálatai (Melléklet 1. táblázat) során a Heves, a Vas és a

Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégek voltak a legkritikusabb helyzetben tőkeerősség

szempontjából. Ezt az 1. ábrán látható tőkeerősségi mutatók átlagértékei is némileg

alátámasztották. 2017-ben jelentős mértékben visszaestek a Jász-Nagykun-Szolnok

megyei társaságok átlagos tőkeerősségi mutatói. 2014 és 2016 között a Heves és a

Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdasági társaságok tőkeerősségi mutatóinak átlaga

volt a legalacsonyabb. Annak ellenére, hogy a budapesti cégek vagyoni helyzete ki-

emelkedő, a Pest megyei cégek vagyoni helyzetére azonban a főváros közelsége nem

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 281



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

hatott pozitívan, tőkeerősségi mutatójuk ugyanis 40% alatti, azaz a kötelezettségeik

meghaladják a saját forrásaikat.

2. ábra

Az önkormányzati vállalatok átlagos likviditási mutatóinak alakulása

Averages of liquidity rates of corporations between 2014 and 2017

0.0 0.5 1.0 1.5 2.0 2.5 3.0

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Hajdú-Bihar

Győr-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

Bács-Kiskun

Baranya

Budapest

2014 2015 2016 2017 

Az átlagos likviditási mutatók valamennyi megyében 1 fölöttiek (a kiugró és a torzí-

tó értékeket a vizsgálat során kiszűrtük). A pénzügyi helyzet szempontjából ez elfo-

gadható, azonban nem hagyható figyelmen kívül az, hogy ez a megyék valamennyi

vállalatára számított átlagos mutató. A Melléklet 2. táblázata alapján arra a következte-

tésre jutottunk, hogy a Baranya megyei önkormányzati vállalatok fizetőképessége ala-

kult a leggyengébben. A 2. ábra szerint azonban a Baranya megyei cégek mindössze

282 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

2014-ben teljesítettek gyengén, a vizsgált időszak egészében azonban a Vas és a Zala

megyei vállalatok likviditásának átlaga volt a legalacsonyabb. 2017-re már a Nógrád és

a Csongrád megyei vállalatok pénzügyi mutatóinak átlaga is visszaesett.

A vizsgálat további részében a korábban említett csőd-előrejelzési modellek

eredményeit mutatjuk be. A 3–7. ábrák azon vállalatok arányát szemléltetik megyei

bontásban, melyek a csőd-előrejelzési modellek szerint a túlélő, vagyis a

működőképes kategóriába kerültek.

3. ábra

Az Altman-modell szerint a működőképes önkormányzati vállalatok aránya

The proportion of operational municipal corporations

by Altman model between 2014 and 2017

0 1020304050

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Hajdú-Bihar

Győr-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

Bács-Kiskun

Baranya

Budapest

2014 2015 2016 2017

Forrás: Altman (1968, 2000) alapján saját kutatás.

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 283



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

A 3. ábra az Altman-modell szerinti eredményeket mutatja 2014 és 2017 között.

Mielőtt a megyei felosztásra kitérnénk, érdemes megjegyezni, hogy a vizsgált ön-

kormányzati vállalati körnek mindössze 30–32%-a került a túlélő kategóriába e mo-

dell szerint. Bár a vizsgált időszakban a cégek jellemzően 24–26%-a – a kifehérített

és a feketegazdaság közötti átmenetet képező – szürkezónában helyezkedtek el,

mégsem jelenthető ki egyértelműen, hogy ezen vállalatoknál később nem merülnek

fel működési problémák. A modell szerint a legtöbb problémás vállalat Baranya

megyében (ezt korábban a likviditási mutatók is alátámasztották), Csongrád megyé-

ben (a problémákat szintén jelezték a pénzügyi ráták), Komárom-Esztergom me-

gyében, valamint Vas megyében (mind a likviditási, mind pedig a tőkeerősségi muta-

tó jelezte a felmerülő kockázatokat). A Baranya és a Csongrád megyei működőképes

önkormányzati vállalatok aránya a vizsgált időszakban folyamatosan növekedett,

azonban Komárom-Esztergom és Vas megyében a 2017-es év már nem alakult ilyen

kedvezően. Míg 2014-ben az előbbi megyében a túlélő cégek aránya 14,8%-ot tett ki,

addig 2015–2016-ban 23,3%-ra emelkedett, de 2017-ben visszaesett 18,8%-ra. Az

Altman-modell arányai az utóbbi megyében is hasonlóan alakultak. 2014-ben a válla-

latok 18,2%-a volt működőképes, 2015-ben 27,7 és 2016-ban 21,6%-uknál nem állt

fenn csődkockázat, 2017-ben ez az arány 18,2%-ra csökkent. A fővárosban és 15

megyében átlagosan nem csökkent 25% alá a túlélő vállalatok aránya. Azt is megfi-

gyelhetjük továbbá, hogy míg a mutatók alapján a budapesti cégek kiemelkedően

teljesítettek, addig az Altman-modell alapján átlagosan Tolna megyében a legmaga-

sabb a működőképes vállalatok aránya. A 4. ábra a brazil vállalatokra kifejlesztett

modell alapján számított értékeket mutatja.

A brazil modell az előzőekhez képest teljesen más arányt mutatott ki a működő-

képes önkormányzati vállalatokról. A vizsgált modelleket nem a magyar cégekre, sőt

nem is a magyar közfeladatot ellátó cégekre fejlesztették ki, így valamennyi eredmé-

nyük összehasonlíthatósága korlátozott. Annak következtében, hogy a brazil modell

a vállalatokat mindössze csődös és túlélő kategóriába sorolja, az Altman-modell

szerint a szürkezónába került cégek jelentős része a brazil modell szerint működő-

képesnek számít. A 4. ábrán is látható, hogy a budapesti működőképes társaságok

kiemelkedő aránya, továbbá a Tolna megyei túlélő vállalatok aránya 2015 után jelen-

tősen visszaesett, míg az Altman-modell szerint ebben a megyében volt a legmaga-

sabb a túlélő vállalatok aránya. Ami még egy lényeges eltérés, hogy a brazil modell

szerint a Komárom-Esztergom megyei működőképes vállalkozások aránya 2017-re

jelentősen emelkedett (az Altman-modell ennek az ellenkezőjét mutatta).

A vizsgált vállalati kör 65–70%-a a modell szerint működőképes volt 2014 és 2017

között.

284 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

4. ábra

A működőképes önkormányzati vállalatok arányának alakulása

a brazil modell szerint

The proportion of operational municipal corporations

by Brazilian model between 2014 and 2017 (data in percent)

0 102030405060708090

Zala

Veszprém

Vas

Tolna

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Somogy

Pest

Nógrád

Komárom-Esztergom

Jász-Nagykun-Szolnok

Heves

Hajdú-Bihar

Győr-Moson-Sopron

Fejér

Csongrád

Borsod-Abaúj-Zemplén

Békés

Bács-Kiskun

Baranya

Budapest

2014 2015 2016 2017

Forrás: Altman et al. (1979) alapján saját kutatás.

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 285



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

5. ábra

A működőképes önkormányzati vállalatok Springate-modell szerinti aránya

The proportion of operational municipal corporations

by Springate model between 2014 and 2017 (data in percent)

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95

Zala megye

Veszprém megye

Vas megye

Tolna megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Somogy megye

Pest megye

Nógrád megye

Komárom-Esztergom megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Heves megye

Hajdú-Bihar megye

Győr-Moson-Sopron megye

Fejér megye

Csongrád megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Békés megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Budapest

2014 2015 2016 2017

Forrás: Springate (1978) alapján saját kutatás.

A Springate-modell alapján számított arányok (5. ábra) a brazil modellt támasz-

tották alá. Az önkormányzati vállalatok közel 75%-ánál nem álltak fenn működési

problémák. A budapesti cégeknél nem mutattak az előzőtől eltérő eredményt, azon-

ban érdemes megfigyelni a Nógrád megyei vállalatokat. A brazil és a Springate-

modell szerint is ebben a megyében a legalacsonyabb a működőképes gazdálkodók

aránya, sőt az 2015-ben még csökkent is.

286 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

6. ábra

A működőképes önkormányzati vállalatok Zmijewski-modell szerinti aránya

The proportion of operational municipal corporations

by Zmijewski model between 2014 and 2017

80 85 90 95 100

Zala megye

Veszprém megye

Vas megye

Tolna megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Somogy megye

Pest megye

Nógrád megye

Komárom-Esztergom megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Heves megye

Hajdú-Bihar megye

Győr-Moson-Sopron megye

Fejér megye

Csongrád megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Békés megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Budapest

2014 2015 2016 2017

Forrás: Zmijevszki (1984) alapján saját kutatás.

A Zmijewski-modell arányai mutatják a legoptimistább képet (6. ábra). A hazai

önkormányzati vállalatok több mint 90%-a működőképes, náluk nem álltak fenn

működési problémák. A 6. ábra szerint a Heves és a Fejér megye esetében volt ala-

csonyabb a túlélő vállalatok aránya, azonban ez az arány így is 80% feletti. E modell

szerint a működőképes vállalatok aránya nem Budapesten, hanem Somogy megyé-

ben a legmagasabb. Ezt az eredményt egyik előző modell sem támasztotta alá. A 7.

ábra a kanadai vállalatokra kifejlesztett modell szerinti arányokat mutatja.

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 287



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

7. ábra

A működőképes önkormányzati vállalatok kanadai modell szerinti aránya

The proportion of operational municipal corporations

by Canadian model between 2014 and 2017

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45

Zala megye

Veszprém megye

Vas megye

Tolna megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Somogy megye

Pest megye

Nógrád megye

Komárom-Esztergom megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Heves megye

Hajdú-Bihar megye

Győr-Moson-Sopron megye

Fejér megye

Csongrád megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Békés megye

Bács-Kiskun megye

Baranya megye

Budapest

2014 2015 2016 2017

Forrás: Altman-Lavallee (1980, 1981) alapján saját kutatás.

A kanadai vállalatokra kifejlesztett modell némiképp hasonló eredményt hozott,

mint az Altman-modell. Fontos azonban megjegyezni, hogy e modell is mindössze a

csődkockázatos és a túlélő kategóriát alkalmazza, azaz szürkezónába nem sorol cé-

geket. A vizsgált vállalatok mindössze 30%-a működőképes a kanadai modell alkal-

mazásával. A budapesti vállalatok mellett Heves megyében magas a működőképes

288 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

vállalatok aránya. A 7. ábra szerint 2014-ben és 2015-ben a működőképes Komá-

rom-Esztergom megyei vállalatok aránya igen alacsony volt, és ezt az Altman-

modell, illetve a vizsgált vagyoni, pénzügyi helyzetet elemző mutatók is alátámasz-

tották. De Komárom-Esztergom megye mellett meg kell említeni Vas megyét is,

ahol jellemzően 25% alatt volt a működőképes cégek aránya (mindössze 2015-ben

haladta meg némiképp azt).

Következtetések

A tanulmány a különböző megyékben működő közfeladatot ellátó önkormányzati

tulajdonú vállalatok működőképességét vette górcső alá, a likviditási és a tőkeerőssé-

gi mutatók vizsgálatával. A kutatás arra a kérdésre is választ keresett, hogy a külön-

böző megyékben tevékenykedő vállalatok mutatóinak alakulását befolyásolja-e az,

hogy az ország mely megyéjében működnek. Az alkalmazott csőd-előrejelzési mo-

dellek mindegyike amerikai vállalatokra fejlesztették ki. Természetesen az eredmé-

nyek összehasonlíthatósága korlátozott, mert jelentős az eltérés az amerikai és a

magyar számvitel között. A kutatás célja az volt, hogy általánosan jellemezze a ma-

gyarországi közfeladatot ellátó vállalatok működőképességét, továbbá annak kimuta-

tása, hogy melyik modell eredményei közelítenek a kiszámított likviditási és tőke-

erősségi mutatókhoz. További kutatás tárgyát képezi a jövőben az európai, az ázsiai

modellek alkalmazhatóságának vizsgálata, valamint egy, a hazai közfeladatot ellátó

vállalatokra alkalmazható modell kialakítása.

A 4. táblázatban jelen kutatásunk eredményeit foglaljuk össze.

4. táblázat

A tanulmányban kifejtett likviditási, tőkeerősségi mutatók, valamint a modellek

eredményeinek összefoglalása a hazai önkormányzati vállalatokra vonatkozóan

The liquidity, capital strength indicators and the results of models of Hungarian

municipal corporations between 2014 and 2017 (data in percent)

(%)

Alkalmazott mutató, modell 2014 2015 2016 2017

Megfelelő rövid távú fizetőképességű cégek aránya 55,3 55,6 56,9 58,5

Elfogadható, stabil tőkeerősségi rátával bíró cégek

aránya 46,0 48,6 48,9 47,4

A működőképes vállalatok aránya az alkalmazott modellek szerint

Altman-modell 30,0 31,5 30,2 32,2

Brazil vállalatokra fejlesztett modell 64,9 67,1 67,3 70,1

Springate-modell 75,6 73,4 73,3 76,5

Zmijewski-modell 91,1 91,6 90,1 90,1

Kanadai vállalatokra fejlesztett modell 69,6 69,5 69,6 69,5

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 289



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

A vállalatok több mint 55%-ának fizetőképessége alakult elfogadhatóan. A vizs-

gált időszak alatt minimális növekedett a megfelelő fizetőképességgel rendelkező

cégek aránya. A vagyoni helyzet vizsgálata szerint az elfogadható, stabil tőkehelyzetű

vállalatok aránya 45% feletti volt. Az előbbi arányokat egyik modell eredményei sem

támasztották alá. Míg az Altman-modell sokkal pesszimistábban, addig a Zmijewski-

modell sokkal optimistábban jellemezte a magyarországi közfeladatot ellátó vállalko-

zások működőképességét. A fennmaradó három (Springate-, a brazil és a kanadai)

modell szerint a vizsgált vállalatok 65–75%-a megfelelően működött. Ez a 10%-os

eltérés jelentősnek számít, hiszen a vizsgált 1685 közül több mint 168 vállalatot

jelent.

Bár nagymértékben eltértek egymástól az egyes modellek arányai, a megyei szintű

kategorizálással mégis átfogóan jellemezték, hogy mely megyékben nem működtek

megfelelően a vállalatok. Valamennyi modell és a vizsgált két mutató szerint is a

budapesti működőképes cégek aránya kiemelkedő. A brazil és a Springate-modell

alátámasztotta a Nógrád megyei vállalatok likviditásának visszaesését, az Altman-

modell és 2014-ben a brazil modell pedig a gyenge likviditású Baranya megyei cégek

problémás működését mutatták. A tőkeerősségi mutatók szerint a Heves és a Jász-

Nagykun-Szolnok megyei vállalatok helyzete alakult kedvezőtlenül, amit a Heves

megyei cégek esetében mindössze Zmijewski-modell arányainak visszaesése támasz-

tott alá.

Az önkormányzati vállalatok jelentős hányadának a jövőben érdemes odafigyel-

niük a rentábilis működésre. A vizsgált vállalati kör több mint 40%-a nem rendelke-

zett megfelelő likviditással, ami hosszú távon a jövedelmezőség romlásához vezet-

het. A vállalkozások több mint a felénél ugyanakkor a működőképesség fenntartásá-

hoz csökkenteni kell az idegen tőkét annak érdekében, hogy a vállalkozás folytatásá-

nak számviteli alapelve teljesülhessen.

290 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

MELLÉKLET 1. táblázat

Az önkormányzati vállalatok tőkeerősségük szerinti csoportosítása

vállalatszám és megyén belüli arány szerint

Grouping of municipal corporations by their capital strength, 2014–2017

Főváros, megye/

mértékegység

Negatív

saját tőke

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható

Stabil

tőke-

helyzet Összesen

2014

Budapest darab 6 26 17 40 44 133

% 4,5 19,5 12,8 30,1 33,1 100,0

Bács-Kiskun darab 5 17 4 15 10 51

% 9,8 33,3 7,9 29,4 19,6 100,0

Baranya darab 4 27 13 8 18 70

% 5,7 38,6 18,6 11,4 25,7 100,0

Békés darab 5 20 7 10 18 60

% 8,3 33,3 11,7 16,7 30,0 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 11 38 19 20 34 122

% 9,0 31,1 15,6 16,4 27,9 100,0

Csongrád darab 10 26 14 15 26 91

% 11,0 28,6 15,4 16,4 28,6 100,0

Fejér darab 7 14 13 16 13 63

% 11,1 22,2 20,6 25,5 20,6 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 2 24 4 13 14 57

% 3,5 42,1 7,0 22,8 24,6 100,0

Hajdú-Bihar darab 6 20 14 5 20 65

% 9,2 30,8 21,5 7,7 30,8 100,0

Heves darab 12 11 6 5 17 51

% 23,5 21,6 11,8 9,8 33,3 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 8 16 9 14 21 68

% 11,8 23,5 13,2 20,6 30,9 100,0

Komárom-Esztergom darab 4 10 6 5 5 30

% 13,3 33,3 20,0 16,7 16,7 100,0

Nógrád darab 2 7 7 6 8 30

% 6,7 23,3 23,3 20,0 26,7 100,0

Pest darab 21 42 24 25 46 158

% 13,3 26,6 15,2 15,8 29,1 100,0

Somogy darab 3 11 11 8 15 48

% 6,3 22,9 22,9 16,7 31,2 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 12 29 11 11 30 93

% 12,9 31,2 11,8 11,8 32,3 100,0

Tolna darab 3 12 8 11 21 55

% 5,5 21,8 14,5 20,0 38,2 100,0

as darab 8 14 9 4 12 47

% 17,0 29,8 19,2 8,5 25,5 100,0

eszprém darab 10 14 15 13 19 71

% 14,1 19,7 21,1 18,3 26,8 100,0

Zala megye darab 7 14 19 12 8 60

% 11,7 23,3 31,7 20,0 13,3 100,0

Ország összesen darab 146 392 230 256 399 1423

% 10,3 27,5 16,2 18,0 28,0 100,0

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 291



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Főváros, megye/

mértékegység

Negatív

saját tőke

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható

Stabil

tőke-

helyzet

Össze-

sen

2015

Budapest darab 4 36 28 34 42 144

% 2,8 25 19,4 23,6 29,2 100,0

Bács-Kiskun darab 5 16 7 11 15 54

% 9,2 29,6 13 20,4 27,8 100,0

Baranya darab 5 22 10 19 20 76

% 6,6 28,9 13,2 25 26,3 100,0

Békés darab 5 18 11 11 21 66

% 7,6 27,2 16,7 16,7 31,8 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 9 42 22 16 42 131

% 6,8 32,1 16,8 12,2 32,1 100,0

Csongrád darab 7 23 19 19 29 97

% 7,2 23,7 19,6 19,6 29,9 100,0

Fejér darab 8 17 15 8 19 67

% 11,9 25,4 22,4 11,9 28,4 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 3 19 8 12 17 59

% 5,1 32,2 13,6 20,3 28,8 100,0

Hajdú-Bihar darab 5 22 13 9 19 68

% 7,4 32,4 19,1 13,2 27,9 100,0

Heves darab 9 15 8 8 17 57

% 15,8 26,3 14 14 29,9 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 7 18 12 16 19 72

% 9,7 25 16,7 22,2 26,4 100,0

Komárom-Esztergom darab 2 11 4 6 8 31

% 6,4 35,5 12,9 19,4 25,8 100,0

Nógrád darab 3 9 4 10 10 36

% 8,3 25 11,1 27,8 27,8 100,0

Pest darab 18 40 25 30 53 166

% 10,8 24,1 15,1 18,1 31,9 100,0

Somogy darab 5 10 9 6 19 49

% 10,2 20,4 18,4 12,2 38,8 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 11 23 14 19 38 105

% 10,5 21,9 13,3 18,1 36,2 100,0

Tolna darab 3 11 8 10 25 57

% 5,3 19,3 14 17,5 43,9 100,0

as darab 8 9 12 6 15 50

% 16 18 24 12 30 100,0

eszprém darab 9 15 13 11 24 72

% 12,5 20,8 18,1 15,3 33,3 100,0

Zala megye darab 6 14 16 11 14 61

% 9,8 23 26,2 18 23 100,0

Ország összesen darab 132 390 258 272 466 1518

% 8,7 25,7 17 17,9 30,7 100,0

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

292 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Főváros, megye/

mértékegység

Negatív

saját tőke

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható

Stabil

tőke-

helyzet

Össze-

sen

2016

Budapest darab 8 38 25 29 48 148

% 5,4 25,7 16,9 19,6 32,4 100,0

Bács-Kiskun darab 4 15 8 10 19 56

% 7,1 26,8 14,3 17,9 33,9 100,0

Baranya darab 4 24 9 16 28 81

% 4,9 29,6 11,1 19,8 34,6 100,0

Békés darab 8 18 12 13 19 70

% 11,4 25,7 17,2 18,6 27,1 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 10 50 23 15 39 137

% 7,3 36,5 16,8 10,9 28,5 100,0

Csongrád darab 7 26 19 21 28 101

% 6,9 25,8 18,8 20,8 27,7 100,0

Fejér darab 8 21 9 14 21 73

% 11 28,8 12,3 19,1 28,8 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 6 15 11 11 21 64

% 9,4 23,4 17,2 17,2 32,8 100,0

Hajdú-Bihar darab 5 25 11 11 22 74

% 6,7 33,8 14,9 14,9 29,7 100,0

Heves darab 16 13 6 4 21 60

% 26,6 21,7 10 6,7 35 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 9 18 13 13 22 75

% 12 24 17,3 17,3 29,4 100,0

Komárom-Esztergom darab 3 9 3 8 9 32

% 9,4 28,1 9,4 25 28,1 100,0

Nógrád darab 4 11 5 5 14 39

% 10,3 28,2 12,8 12,8 35,9 100,0

Pest darab 20 36 24 31 62 173

% 11,6 20,8 13,9 17,9 35,8 100,0

Somogy darab 3 10 7 14 16 50

% 6 20 14 28 32 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 10 23 20 14 43 110

% 9,1 20,9 18,2 12,7 39,1 100,0

Tolna darab 9 7 9 16 23 64

% 14,1 10,9 14,1 25 35,9 100,0

as darab 6 14 13 9 14 56

% 10,7 25 23,2 16,1 25 100,0

eszprém darab 6 20 12 13 24 75

% 8 26,7 16 17,3 32 100,0

Zala megye darab 8 15 17 10 12 62

% 12,9 24,2 27,4 16,1 19,4 100,0

Ország összesen darab 154 408 256 277 505 1600

% 9,6 25,5 16 17,3 31,6 100,0

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 293



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Főváros, megye/

mértékegység

Negatív

saját tőke

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható

Stabil

tőke-

helyzet

Össze-

sen

2017

Budapest darab 6 35 31 32 46 150

% 4 23,3 20,7 21,3 30,7 100,0

Bács-Kiskun darab 4 15 10 12 16 57

% 7 26,3 17,5 21,1 28,1 100,0

Baranya darab 3 24 16 16 25 84

% 3,6 28,6 19 19 29,8 100,0

Békés darab 4 25 14 12 16 71

% 5,6 35,2 19,7 16,9 22,6 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 11 46 24 15 45 141

% 7,8 32,6 17 10,7 31,9 100,0

Csongrád darab 9 28 21 18 26 102

% 8,8 27,5 20,6 17,6 25,5 100,0

Fejér darab 9 22 12 6 25 74

% 12,2 29,7 16,2 8,1 33,8 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 3 18 11 15 19 66

% 4,5 27,3 16,7 22,7 28,8 100,0

Hajdú-Bihar darab 5 27 11 11 20 74

% 6,7 36,5 14,9 14,9 27 100,0

Heves darab 10 14 9 7 22 62

% 16,1 22,6 14,5 11,3 35,5 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 9 23 14 10 21 77

% 11,7 29,9 18,2 13 27,2 100,0

Komárom-Esztergom darab 2 9 6 7 9 33

% 6,1 27,3 18,2 21,2 27,2 100,0

Nógrád darab 5 11 5 6 12 39

% 12,8 28,2 12,8 15,4 30,8 100,0

Pest darab 21 32 31 32 61 177

% 11,9 18,1 17,5 18,1 34,4 100,0

Somogy darab 1 14 13 13 14 55

% 1,8 25,5 23,6 23,6 25,5 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 14 22 15 19 43 113

% 12,4 19,5 13,3 16,8 38 100,0

Tolna darab 6 13 12 15 21 67

% 9 19,4 17,9 22,4 31,3 100,0

as darab 7 18 8 12 12 57

% 12,3 31,5 14 21,1 21,1 100,0

eszprém darab 6 20 12 19 20 77

% 7,8 25,9 15,6 24,7 26 100,0

Zala megye darab 5 15 17 12 15 64

% 7,8 23,4 26,6 18,8 23,4 100,0

Ország összesen darab 140 431 292 289 488 1640

% 8,5 26,3 17,8 17,6 29,8 100,0

294 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

Melléklet 2. táblázat

Az önkormányzati vállalatok likviditásuk szerinti csoportosítása

vállalatszám és megyén belüli arány szerint

Grouping of municipal corporations by their liquidity in 2014 and 2015

Főváros, megye/

mértékegység

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható Jó Magas

ráta Összesen

2014

Budapest darab 24 11 13 29 44 121

% 19,8 9,1 10,7 24 36,4 100,0

Bács-Kiskun darab 15 4 7 5 17 48

% 31,3 8,3 14,6 10,4 35,4 100,0

Baranya darab 28 9 9 3 19 68

% 41,2 13,2 13,2 4,4 28 100,0

Békés darab 24 4 4 3 20 55

% 43,6 7,3 7,3 5,4 36,4 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 43 8 14 14 35 114

% 37,7 7 12,3 12,3 30,7 100,0

Csongrád darab 36 7 6 8 27 84

% 42,9 8,3 7,1 9,5 32,2 100,0

Fejér darab 19 7 5 8 20 59

% 32,2 11,9 8,5 13,5 33,9 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 24 4 4 7 17 56

% 42,9 7,1 7,1 12,5 30,4 100,0

Hajdú-Bihar darab 26 6 8 6 14 60

% 43,3 10 13,3 10 23,4 100,0

Heves darab 20 1 6 8 11 46

% 43,5 2,2 13 17,4 23,9 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 17 8 9 8 22 64

% 26,5 12,5 14,1 12,5 34,4 100,0

Komárom-Esztergom darab 12 3 2 4 8 29

% 41,4 10,3 6,9 13,8 27,6 100,0

Nógrád darab 10 4 2 3 10 29

% 34,5 13,8 6,9 10,3 34,5 100,0

Pest darab 47 12 16 15 51 141

% 33,3 8,5 11,4 10,6 36,2 100,0

Somogy darab 21 4 5 8 7 45

% 46,7 8,9 11,1 17,8 15,5 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 30 6 6 14 26 82

% 36,6 7,3 7,3 17,1 31,7 100,0

Tolna darab 12 9 5 4 18 48

% 25 18,8 10,4 8,3 37,5 100,0

as darab 17 5 6 4 15 47

% 36,2 10,6 12,8 8,5 31,9 100,0

eszprém darab 21 5 10 8 22 66

% 31,8 7,6 15,2 12,1 33,3 100,0

Zala megye darab 21 5 7 9 15 57

% 36,8 8,8 12,3 15,8 26,3 100,0

Ország összesen darab 467 122 144 168 418 1319

% 35,4 9,3 10,9 12,7 31,7 100,0

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 295



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Főváros, megye/

mértékegység

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható Jó Magas

ráta

Össze-

sen

2015

Budapest darab 29 8 14 28 54 133

% 21,8 6 10,5 21,1 40,6 100,0

Bács-Kiskun darab 22 3 5 5 15 50

% 44 6 10 10 30 100,0

Baranya darab 36 2 9 7 16 70

% 51,4 2,9 12,9 10 22,8 100,0

Békés darab 24 6 4 3 22 59

% 40,7 10,1 6,8 5,1 37,3 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 45 7 18 14 35 119

% 37,8 5,9 15,1 11,8 29,4 100,0

Csongrád darab 40 5 6 11 26 88

% 45,5 5,7 6,8 12,5 29,5 100,0

Fejér darab 23 4 10 6 20 63

% 36,5 6,4 15,9 9,5 31,7 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 25 3 4 9 16 57

% 43,8 5,3 7 15,8 28,1 100,0

Hajdú-Bihar darab 27 6 7 6 17 63

% 42,9 9,5 11,1 9,5 27 100,0

Heves darab 18 2 1 9 19 49

% 36,7 4,1 2 18,4 38,8 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 19 8 9 9 23 68

% 28 11,8 13,2 13,2 33,8 100,0

Komárom-Esztergom darab 14 3 3 5 5 30

% 46,6 10 10 16,7 16,7 100,0

Nógrád darab 11 3 3 1 11 29

% 37,9 10,4 10,4 3,4 37,9 100,0

Pest darab 48 15 19 16 51 149

% 32,2 10,1 12,8 10,7 34,2 100,0

Somogy darab 18 5 5 4 14 46

% 39,1 10,9 10,9 8,7 30,4 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 32 5 16 10 26 89

% 36 5,6 18 11,2 29,2 100,0

Tolna darab 17 2 7 8 20 54

% 31,5 3,7 13 14,8 37 100,0

as darab 19 5 8 3 11 46

% 41,3 10,9 17,4 6,5 23,9 100,0

eszprém darab 21 7 6 10 24 68

% 30,9 10,3 8,8 14,7 35,3 100,0

Zala megye darab 25 6 8 5 15 59

% 42,4 10,2 13,5 8,5 25,4 100,0

Ország összesen darab 513 105 162 169 440 1389

% 36,9 7,5 11,7 12,2 31,7 100,0

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

296 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Főváros, megye/

mértékegység

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható Jó Magas

ráta

Össze-

sen

2016

Budapest darab 31 15 15 23 63 147

% 21,1 10,2 10,2 15,6 42,9 100,0

Bács-Kiskun darab 19 4 5 4 23 55

% 34,5 7,3 9,1 7,3 41,8 100,0

Baranya darab 29 6 9 7 26 77

% 37,6 7,8 11,7 9,1 33,8 100,0

Békés darab 24 4 5 9 27 69

% 34,8 5,8 7,3 13 39,1 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 56 7 15 12 43 133

% 42,1 5,3 11,3 9 32,3 100,0

Csongrád darab 45 6 7 10 32 100

% 45 6 7 10 32 100,0

Fejér darab 22 5 9 8 29 73

% 30,1 6,9 12,3 11 39,7 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 22 3 7 10 21 63

% 34,9 4,8 11,1 15,9 33,3 100,0

Hajdú-Bihar darab 27 6 6 10 23 72

% 37,5 8,3 8,3 13,9 32 100,0

Heves darab 22 6 3 7 20 58

% 37,9 10,3 5,2 12,1 34,5 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 25 5 8 8 29 75

% 33,3 6,7 10,7 10,7 38,6 100,0

Komárom-Esztergom darab 13 3 3 5 8 32

% 40,6 9,4 9,4 15,6 25 100,0

Nógrád darab 15 2 6 4 11 38

% 39,5 5,3 15,8 10,5 28,9 100,0

Pest darab 52 16 15 15 64 162

% 32 9,9 9,3 9,3 39,5 100,0

Somogy darab 19 5 5 4 16 49

% 38,8 10,2 10,2 8,2 32,6 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 33 10 12 8 42 105

% 31,5 9,5 11,4 7,6 40 100,0

Tolna darab 19 7 7 7 22 62

% 30,6 11,3 11,3 11,3 35,5 100,0

as darab 22 6 6 6 14 54

% 40,8 11,1 11,1 11,1 25,9 100,0

eszprém darab 22 8 9 10 26 75

% 29,3 10,7 12 13,3 34,7 100,0

Zala megye darab 24 8 9 4 16 61

% 39,3 13,1 14,8 6,6 26,2 100,0

Ország összesen darab 541 132 161 171 555 1560

% 34,7 8,4 10,3 11 35,6 100,0

(A táblázat folytatása a következő oldalon.)

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 297



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

(Folytatás.)

Főváros, megye/

mértékegység

Nagyon

gyenge Gyenge Elfo-

gadható Jó Magas

ráta

Össze-

sen

2017

Budapest darab 31 8 27 27 57 150

% 20,7 5,3 18 18 38 100,0

Bács-Kiskun darab 19 3 9 6 20 57

% 33,3 5,3 15,8 10,5 35,1 100,0

Baranya darab 33 5 7 9 28 82

% 40,2 6,1 8,5 11 34,2 100,0

Békés darab 24 4 11 8 22 69

% 34,8 5,8 15,9 11,6 31,9 100,0

Borsod-Abaúj-Zemplén darab 58 4 17 15 40 134

% 43,3 3 12,7 11,2 29,8 100,0

Csongrád darab 40 10 15 8 27 100

% 40 10 15 8 27 100,0

Fejér darab 25 5 15 3 26 74

% 33,8 6,7 20,3 4,1 35,1 100,0

Győr-Moson-Sopron darab 21 3 8 7 25 64

% 32,8 4,7 12,5 10,9 39,1 100,0

Hajdú-Bihar darab 29 4 12 5 21 71

% 40,9 5,6 16,9 7 29,6 100,0

Heves darab 17 4 9 8 23 61

% 27,9 6,6 14,7 13,1 37,7 100,0

ász-Nagykun-Szolnok darab 30 8 6 8 24 76

% 39,5 10,5 7,9 10,5 31,6 100,0

Komárom-Esztergom darab 12 4 5 4 7 32

% 37,5 12,5 15,6 12,5 21,9 100,0

Nógrád darab 16 3 3 5 12 39

% 41 7,7 7,7 12,8 30,8 100,0

Pest darab 50 18 17 21 64 170

% 29,4 10,6 10 12,4 37,6 100,0

Somogy darab 21 5 7 5 16 54

% 38,9 9,3 12,9 9,3 29,6 100,0

Szabolcs-Szatmár-Bereg darab 32 12 8 12 47 111

% 28,8 10,8 7,2 10,8 42,4 100,0

Tolna darab 20 1 12 9 25 67

% 29,9 1,5 17,9 13,4 37,3 100,0

as darab 27 3 8 2 15 55

% 49,1 5,5 14,5 3,6 27,3 100,0

eszprém darab 26 6 8 4 33 77

% 33,8 7,8 10,4 5,2 42,8 100,0

Zala megye darab 16 10 11 9 17 63

% 25,4 15,9 17,4 14,3 27 100,0

Ország összesen darab 547 120 215 175 549 1606

% 34,0 7,5 13,4 10,9 34,2 100,0

298 Molnár Petronella



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

IRODALOM

ALTMAN, E. I. (1968): Financial Ratios, Discriminant Analysis and the Predicition of

Corporate Bankruptcy Journal of Finance 23 (4): 589–609.

https://doi.org/10.2307/2978933

ALTMAN, E. I. (2000): Predicting Financial Distress of Companies: Revisiting the Z-Score and ZETA

Models http://pages.stern.nyu.edu/~ealtman/PredFnclDistr.pdf

(letöltve: 2015.10.01.)

ALTMAN, E. I.– BAIDYA, T.–DIAS, L. (1979): Assessing Potential Financial Problems for

Firms in Brazil Journal of International Business Studies 10 (2): 9–24.

https://doi.org/10.1057/palgrave.jibs.8490787

ALTMAN, E. I. (1993): Corporate financial distress and bankruptcy, A complete guide to predicting &

avoiding distress and profiting from bankruptcy Second edition. John Wiley & Sons,

Inc., Hoboken.

ALTMAN, E. I.–LAVALLEE, M. (1981): Business failure classification in Canada Journal of

Business Administration 12 (1) 147–164.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK (2012): Jelentés a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének és gazdálko-

dási rendszerének 2011. évi ellenőrzéseiről Budapest

BÉHM, I.–BÁRCZI, J.–ZÉMAN, Z. (2016): A vállalkozási teljesítmény mérésének mutatói és alkalma-

zásuk I. CONTROLLER INFO 3: 27–36.

CZAKÓ, K.–DUSEK, T.–KOPPÁNY, K.–POREISZ, V.–SZALKA, É. (2014): Economies of scale

in local communal services in Hungary Regional Statistics 4 (1): 16–27.

https://doi.org/10.15196/rs04102

FEKETE, D. (2018): Győri fejlesztések a Modern Városok Program keretében Területi Statisz-

tika 58 (6): 638–658. https://doi.org/10.15196/TS580605

GASPARICS, E.–HORVÁTH, E.–LENTNER, CS. (2015): A magyar önkormányzati rendszer

gazdasági irányítása és koordinációja: 25. fejezet, 611–636. In: LENTNER, CS.

(szerk.): Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás: Közpénzügyek és Államház-

tartástan II, NKE Szolgáltató Kft., Budapest.

GRÓF, K. (2016): A helyi adórendszermodellek és az alkalmazott főbb helyi adónemek sajá-

tosságai Európában Területi Statisztika 56 (3): 320–345.

https://doi.org/10.15196/TS560304

HEGEDŰS, SZ. (2016a): Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok eladósodási folyamatainak és

tőkeszerkezetének vizsgálata Magyarországon Doktori értekezés Gödöllő.

HEGEDŰS, SZ. (2016b): Önkormányzati tulajdonú társaságok gazdálkodási paramétereinek

vizsgálata klaszteranalízissel Acta Carolus Robertus: Károly Róbert Főiskola Gazdaság-

és Társadalomtudományi Kar Tudományos Közleményei 6 (1): 63–74.

HEGEDŰS, SZ.–ZÉMAN, Z. (2016): Tőkeszerkezeti elméletek érvényesülésének vizsgálata a

hazai önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok körében Statisztikai Szemle

94 (10): 1032–1049. https://doi.org/10.20311/stat2016.10.hu1032

HEGEDŰS, SZ.–NOVOSZÁTH, P. (2018): Az önkormányzati rendszer átalakításának okai és az

adósságkonszolidáció Területi Statisztika 58 (6): 595–609.

https://doi.org/10.15196/TS580603

Az önkormányzati vállalatok működőképessége megyei összehasonlításban 299



Területi Statisztika, 2019, 59(3): 273–299; DOI: 10.15196/TS590302

LENTNER, CS. (2013): Enforcement of the Principle of Going Concern: with Special Regard

to Public Service Providers In: HYRÁNEK, E.–NAGY, L. (eds.): Zborník Vedeckých

Statí: Priebežné výsledky riešenia grantovej úlohy VEGA č. 1/0004/13: Aktuálne trendy a

metódy vo finančnom riadení podnikov a ich vplyv na finančnú stabilitu podniku pp. 9–17.,

Vydavatelstvo Ekonóm, Bratislava.

LENTNER, CS. (2014): A vállalkozás folytatása számviteli alapelvéről Gazdaság és Jog

22 (3): 3–8.

LENTNER, CS. (2016): Rendszerváltás és pénzügypolitika: Tények és tévhitek a neoliberális piacgazdasági

átmenetről és a 2010 óta alkalmazott nem konvencionális eszközökről Akadémiai Kiadó,

Budapest.

LUX, G. (2015): Közüzemi szolgáltatások szervezése a nemzetközi viták és új szervezeti

megoldások tükrében Területi Statisztika 55 (1): 28–45.

NAGY-MOLNÁR, M.- LENDVAY, E. (2018): New method to support decision making process

in the local economic development of Hungary Regional Statistics 8 (2): 69–91.

https://doi.org/10.15196/RS080207

SPRINGATE, G. L.V. (1978): Predicting the possibility of failure in a Canadian firm Unpublished

M.B.A. Research project, Simon Fraser University, Burnaby, Kanada.

VIRÁG, M. (2004): Pénzügyi elemzés, csődelőrejelzés Aula Kiadó, Budapest.

ZÉMAN, Z.–TÓTH, A. (2015): Az önkormányzatok és közüzemi vállalatok teljesítményértékelé-

se In: LENTNER, CS. (szerk.): Adózási pénzügytan és államháztartási gazdálkodás: Köz-

pénzügyek és Államháztartástan II. pp. 829–853., NKE Szolgáltató Kft., Budapest.

ZÉMAN, Z. (2017): The Risk-mitigating Role of Financial Controlling at Local Government

Entities Public Finance Quarterly 3: 294–310.

ZÉMAN, Z.–HEGEDŰS, SZ.–MOLNÁR, P. (2018): Analysis of the Creditworthiness of Local

Government-owned Companies with a Credit Scoring Method Public Finance

Quarterly 2: 176–195.

ZMIJEWSKI, M. E. (1984): Methodological Issues Related to the Estimation of Financial,

Distress Prediction Models Journal of Accounting Research 22: 59–82.

A többskálás földrajzilag súlyozott regresszió alkalmazása a településszintű vállalati felszámolások hazai vizsgálatához, 2019

Article

Full-text available

Jan 2024

Norbert Ágoston

Analyzing acquisitions using bankruptcy forecasting models

Article

Jan 2023

Merger and acquisition (M&A) transactions are often associated with increasing market share, improved operational efficiency and the ability to create value. Nevertheless, many studies have presented the drawbacks of M&A transactions, including an increase in the risk of bankruptcy. A significant number of companies go bankrupt in Hungary every year, even in non-recession periods. The goal of our analysis is to examine how the risks of companies, especially their bankruptcy risks, were affected by acquisitions in Hungary between 2008 and 2017. The results of our study with a focus on Hungarian companies confirm the research published in the international literature, according to which M&A transactions are unsuccessful in many cases, and the transactions are often followed by adverse effects. Our research results may change the perspectives associated with the allegedly well-known benefits and expectations of acquisitions. Based on our research, we recommend that companies planning to merge or acquire should also consider the possible failure of such transactions.

Account management of the local authorities: case study from Hungary

Article

Full-text available

Dec 2021

The study examines the impact of the integration of Savings Cooperatives on the account management of local governments in the framework of a questionnaire survey. In the course of the research, the authors evaluated the factors influencing the bank change within the framework of principal component analysis, cluster analysis, and cross-tabulation analysis.

A kereskedelmi szektor felvásárlásainak hatása a csődkockázat mértékére és a hatékonyságra MARKETING ÉS MENEDZSMENT 55 : 1 pp. 15-26. , 12 p. (2021)

Article

Full-text available

Jun 2021

A TANULMÁNY CÉLJA Az M&A ügyleteket a piaci részesedés növekedésével, a működési hatékonyság javulásával, az értékteremtés lehetőségével társítjuk, azonban számos külföldi kutatás kimutatta az M&A ügyletek sikertelenségét, többek között a csődkockázati érték, score növekedését is. Minden évben jelentős számú vállalkozás megy csődbe hazánkban, a nem recessziós időszakban egyaránt. Elsődleges elemzésünk célja annak vizsgálata, hogy hogyan befolyásolták a kereskedelmi szektorban létrejött hazai felvásárlások a társaságok kockázatosságát, különös tekintettel a csődkockázatukra. Másodlagos célunkhoz kapcsolódik annak azonosítása, hogy a változást milyen pénzügyi mutatószámok, indikátorok kísérték. ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN Munkánkban a GVH által engedélyköteles, tehát az 500 millió forintnál nagyobb éves nettó árbevételt elérő társaságok által, a kereskedelmi szektorban megvalósult eseteket vizsgáljuk. Az „outlier” esetektől eltekintve a teljes sokaságot vizsgáljuk. A felvásárlás hatását 3 csődmodellel elemezzük. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK A tranzakciók nem pénzügyi jellemzői tekintve, megállapítottuk, hogy a felvásárlások jellemzően versenytársak között jönnek létre, amely az erős piaci versenyt feltételezi. Ezt támasztja alá a társaságok földrajzi helyzete is: Budapest mellett az alföldi székhelyű társaságok jellemezték a vizsgált sokaságot. A pénzügyi jellegű eredményeink szerint a cégek jelentős részénél nem eredményezett hatékonyságnövekedést a felvásárlás, és a vizsgált sokaság esetében nem következett be a csődkockázat csökkenése. GYAKORLATI JAVASLATOK A hazai vállalati körben végzett kutatásunk eredményei igazolják a nemzetközi szakirodalomban megjelent kutatásokat, amely alapján az M&A ügyletek nagyszámban sikertelenek, a tranzakciót követően kedvezőtlen hatások jönnek létre: Munkánk eredményei árnyalhatják a felvásárlásokkal kapcsolatos közismert előnyöket, és várakozásokat. Mindezek alapján javasoljuk a fúziót és a felvásárlást tervező vállalkozások számára a felvásárlás lehetséges sikertelenségének hangsúlyos(abb) figyelembevételét. Köszönetnyilvánítás: A tanulmány az MTA-BGE Makrogazdasági fenntarthatósági kutatócsoport, mint munkahely keretében az ELKH Támogatott Kutatócsoportok Irodájának támogatásával készült.

A KÖZIGAZGATÁSI JOGVÉDELEM ÉS JOGÉRVÉNYESÍTÉS ALAPINTÉZMÉNYEI

Book

Full-text available

Oct 2019

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem új könyve, Dr. habil Boros Anita docens Asszony szerkesztésében. Rothermel Erika kúriai bíró lektorálta. Előszó a könyvhöz Boros Anita tollából. A jogérvényesítés és jogvédelem jellege és mikéntje a közigazgatási jog egyik legfontosabb kérdésköre, hiszen az államot az állampolgárok irányába leginkább megjelenítő közigazgatási szervek tevékenységének egyfajta korlátját és kontrollját is jelentik a jogérvényesítést támogató különböző eszközök. Ez az eszköztár a közigazgatási jog alapjogvédelmi funkciójának egyre intenzívebbé válásával párhuzamosan folyamatosan fejlődik, hiszen a legtöbb jogorvoslati, jogvitarendezési módozatok gyökerei már rég megvetették magukat a hazai közigazgatási jog talaján, azonban a növekedés, fejlődés kezdete a rendszerváltás utáni időszaktól datálható. Ezt a fejlődési folyamatot számos tényező segíti, így például az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, az Európai Unió Bíróságának esetjoga, a hazai alkotmányjogi és perjogi fejlődés, az elektronizáció vagy éppen az alternatív vitarendezési módok fokozatos elterjedése. Kísérletet teszünk a legalapvetőbb jogérvényesítési módozatok legfontosabb szabályainak a bemutatására, különös tekintettel a bíró kontroll általános jellemzőire. Terjedelmi korlátok miatt könyvünk nem tud minden egyes kérdéssel részletekbe menően foglalkozni, azonban alkalmas arra, hogy minden egyes jogérvényesítési eszköz legalapvetőbb jellemzőit bemutassa. Reméljük, a kötet nemcsak az egyetemi hallgatóknak, hanem minden érdeklődő számára tartogat hasznos jogvédelmi és jogérvényesítési ismereteket.

Győri fejlesztések a Modern Városok Program keretében

Article

Full-text available

Jan 2018

Dávid Fekete

Analysis of the Creditworthiness of Local Government-owned Companies with a Credit Scoring Method

Article

Full-text available

Jul 2018
Publ Finance Rev

In this study, we analyse the creditworthiness of local government-owned companies by means of a modelled scoring system, a scorecard-based credit scoring method adapted to local government-owned companies. The analysis that uses an objective factor-based scoring system covers all the areas of operation of the companies, encompassing their management. The scoring system is used to classify the examined companies into appropriate categories based on their key financial indicators. The analysis covers the period between 2013 and 2016. The study gives us an overview of the credit rating of local government-owned companies, which will be examined on a territorial dimension, as well, for the purpose of levelling. Based on the results of the research, the creditworthiness of local government-owned companies changed in a hectic manner in the examined period, but the majority of the public companies examined belong to the creditworthy category

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ELADÓSODÁSI FOLYAMATAINAK ÉS TŐKESZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA MAGYARORSZÁGON

Thesis

Full-text available

Sep 2016

Szilárd Hegedűs

Tôkeszerkezeti elméletek érvényesülésének vizsgálata a hazai önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok körében

Article

Full-text available

Jan 2016

Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok biztosítják a lakosság számára fontos közszolgáltatá-sok jelentős hányadát, így működésük, gazdálkodásuk minősége a tulajdonos önkormányzatok számára is nagymértékű figyelmet igényel, ezzel egyetemben kockázatok hordozója is lehet. A szerzők a megyei jogú városok, a főváros és a fővárosi kerületek cégeit vizsgálták meg 2010 és 2013 között, a tőkeszerkezet szempontjából. Hipotézisként azt fogalmazták meg, hogy a piacon működő vállalkozásokra kidolgozott tőkeszerkezeti elméletek a vizsgált önkormányzati tu-lajdonú vállalkozások körében is érvényesülnek. Az elemzés során 161 vállalatot vettek górcső alá korrelá-cióanalízis és varianciaanalízis segítségével, a vizsgá-latba vont változókat mérleg-és eredmény-kimutatásból származó mutatókra alapozták. A tanul-mányból – ezen túlmenően – képet kaphatunk az ön-kormányzati cégek gazdálkodásáról és azok időbeli változásáról is. TÁRGYSZÓ: Tőkeszerkezet. Korrelációszámítás. Önkormányzati gazdálkodás.

Enforcement of the Principle of Going Concern: with Special Regard to Public Service Providers

Chapter

Full-text available

Mar 2013

Csaba Lentner

As a result of the financial crisis, the threat of inoperability has become equally general among profit oriented companies, public service corporations and business managed according to the central budget system. The assessment of capability to enforce the principle of going concern, in other words, uninterrupted business performance, in thus appreciated. What is more, in the event of enterpreneurs, the stress is increasingly shifted to the pressure of internal performance, as the legislation of the European Union prohibits their government support and help general. Businesses managed according to the central budget will be required to adopt an accrual based accounting as from 2014, and this may facilitate the assesment and transparency of performance. This study gives information on these interrelated specialisations.

Economies of Scale in Local Communal Services in Hungary

Article

Full-text available

Jan 2014

Knowledge of whether, and over what range of output, there are economies or diseconomies of scale in providing local communal services is an important question from a theoretical, practical and regional political point of view. The theoretical side of the question is connected to the primary research regarding the optimal city size. If an optimal city size can actually be established, then a valid policy argument can be made for fostering its approximation. However, theoretical considerations are sometimes based on those types of assumptions, which are often not valid in reality. Therefore, empirical investigations are essential in this research area. After a short theoretical overview, the paper initially gives a general outline of previous controversial empirical evidence on economies of scale regarding community size and the provision of local communal services. In the second part, the empirical findings are presented; these concern economies of scale in local communal services based on a large and detailed database, which consist of almost 300 Hungarian settlements. During the research, a number of methodological questions have occurred. For example, there are several solutions for the organisational structure providing local services, from a large holding to the smaller individual companies. Considering this and some other issues, the main results suggest that on a community level, there are moderate economies of scale in water supply, sewage disposal and district heating and a moderate diseconomy of scale in refuse collection until 5 thousand inhabitants. Above this level there is no connection between the settlement size and the average cost of services. The results are mainly consistent with the previous findings: there are economies of scale under a certain threshold, but after this, unit cost reduction is not feasible. This threshold can be different in the different types of services.

New method to support decision making process in the local economic development of Hungary

Article

Jan 2019

This study provides a method that supports local governments' efforts to develop their economy with a set of instruments built on evidence-based decision making. The authors' first objective is to define the action space and opportunities by examining the relation between environmental factors and internal resources. To achieve this, an analytical tool was designed that discovers - with an indicator system - the network of internal factors of a settlement economy and the external environment affecting it. When studying local economic development, it is important to assess the local economy in situ and its interaction with its surroundings. The second objective is to discover and show the connection between the available tools and environmental factors, and thereby enable decision makers to take development actions based on evidence. The tools provide a quantified relationship between the possible actions and environmental factors made available by these actions. It is essential to determine which actions affect which environmental factors, and which factor they can help adjust. It is assumed that the development tools used by local governments are not equal in their effectiveness when interacting with the different environmental factors. The authors' third objective is to discover the relationship between the tools and internal resources, thereby ensuring a base for planning resources necessary for implementing economic development actions. According to their preliminary assumption, the relations between the available resources and local governmental tools are not of the same strength; therefore, it justifies their analysis. The next assumption is that areas affected by the same environmental factors can be devel oped to different extents with local governmental tools. However, it is also assumed that a settlement can be developed according to a predefined target by a systematic application of appropriately selected tools; thus, every area can be developed. Economic factors are related to each other; they constitute a living fabric. The authors' objective is to discover the hidden relations in a local economy. According to their assumption, understanding these relations allows indirect influence of economic factors that are more difficult to shape. The authors' final objective is to provide structured information for economic development actions.

Az önkormányzati rendszer átalakításának okai és az adósságkonszolidáció

Article