Cél: A diabéteszes neuropathia összefüggésben van a cukorbetegek morbiditásának és összmortalitásának növekedésével. Tisztázatlan azonban ezeknek a kimeneteli eseményeknek az alakulása attól függően, hogy a neuropathia kezelése a szövődmény patomechanizmusát befolyásoló oki terápiával vagy csak tüneti gyógyszeres kezeléssel történik. Módszerek: A retrospektív (2009–2019) adatbázis-elemzésben olyan cukorbetegek szerepeltek, akik diabéteszes neuropathia miatt alfa-liponsav adásával végzett oki terápiában, vagy csak tüneti gyógyszeres kezelésben részesültek. A klinikai események alakulását a propensity score matching módszer szerint illesztett, egymással összehasonlítható két betegcsoportban vizsgáltuk. A kockázati arány (HR: hazard ratio) alakulását és az éves eseménygyakoriságot állapítottuk meg, illetve szenzitivitási elemzéseket végeztünk. Eredmények: Az alfa-liponsavval (vs. tüneti szerekkel) kezelt betegcsoportban a HR értéke előnyösebben alakult az alábbi kimeneti események vonatkozásában: akut miokardiális infarktus (HR: 0,73, 95%-os CI: 0,60–0,89, p=0,0016), stroke (HR: 0,71, 95%-os CI: 0,62–0,82, p<0,0001), szívelégtelenség miatti hospitalizáció (HR: 0,72, 95%-os CI: 0,66–0,78, p<0,0001), daganatos betegségek (HR: 0,83, 95%-os CI: 0,76–0,92, p=0,0002), összmortalitás (HR: 0,55, 95%-os CI: 0,49–0,61, p<0,0001). Az alsó végtagi amputáció terén különbség nem mutatkozott a két betegcsoport között (HR: 1,05, 95%-os CI: 0,89–1,25, p=0,5455). Az összefüggések hasonlóan alakultak akkor, ha az események éves gyakoriságát vizsgáltuk. Az elvégzett szenzitivitási elemzések támogatták az alapelemzésben talált eltérések valódiságát. Következtetések: A retrospektív adatbázis-elemzésünk eredményei szerint a diabéteszes neuropathia miatt alfa-liponsav adásával végzett oki terápia (vs. tüneti gyógyszeres kezelés) a kardio- és cerebrovaszkuláris morbiditás, a daganatos betegségek és az összhalálozás kockázati arányának csökkenésével állt összefüggésben. A hipotézist generáló eredményeink további vizsgálatokat igényelnek.